Szerelmes levél

Szerelmes levél...

Mikor megismertelek még barátként tekintettem rád, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer többet fogok érezni annál. Mikor jobban megismertelek, megmutattad az igazi énedet. Akkor kezdtem felfigyelni a tiszta zöld szemeidre, melyek melegséget, s megnyugvást sugároztak. Napról napra inkább fiúként tekintettem rád, mintsem barátként. Aztán eljött a pillanat, mikor úgy éreztem, el kell mondanom mindent. Összeszedtem minden bátorságomat, hogy bevalljam érzéseimet, de te aznap egy másik lánnyal voltál. Egy világ dőlt össze bennem. Mikor megláttalak titeket, elrohantam, s a párnáim közé vetettem magam hulló könnyekkel. Lassan begyógyultak a sebek. Egy ideje nem láttalak, nem kerestél, s én sem téged. Úgy éreztem így jobb nekem...nekünk. Nem akartam fájdalmat okozni neked, és a barátnődnek. Inkább csak én szenvedtem. Nem jártam társaságba, és a tanulást is elhanyagoltam. Aztán észhez tértem, újra foglalkoztam a barátaimmal, s az iskolával. De pár nappal ezelőtt újra láttalak a lánnyal. Azt hittem, ez is egy futókaland lesz, mint a többi, de tévedtem. S abban is, hogy azt hittem elfelejtettelek, a régi érzések újra előtörtek, s felszakították a sebeket, melyeket csak te tudsz begyógyítani a szereteteddel. Könnyes szemmel írtam meg ezt a néhány sort, de úgy érzem minden érzésem beleadtam.